2013. április 26., péntek

F:E. - Dánia 56


Ezt az estét sokáig nem voltam képes elfelejteni. Nicola szavai még elszántabbá tettek , és minden nappal biztosabban , éreztem , hogy igaza van , hogy meg kell tennem, amit olyan régóta tervezek már .Észre sem vettük s már eltelt egy nyár.                                                                                                                           
Egy nyár amin oly sok minden történt ,jó és rossz is egyaránt , de minket csak közelebb hozott egymáshoz , minden esemény és egyre szilárdabban éreztem , hogy lépnem kell. Hónapok teltek el, évszakok szaladtak végig Dánián , mindig mássá téve a tájat. A üde zöldből, barna lett és bíbor , a nap fénye már nem adott olyan kellemes enyhe meleget , a fák kezdték érezni a tél lassú , ám biztos közeledtét és lehullajtott leveleiket kavarogva sodorta a szél a sík vidéken.                                                    Mégis mintha egyetlen perc sem telt volna el attól kezdve, hogy ott a kápolnában megcsókoltam a lányt , először éreztem édes ajkait ajkamon. Szerelmünkön nem fogott az idő.   Minden változott , csak az maradt teljesen ugyanaz amit Kristina iránt éreztem , és tudtam , ez már akkor sem változna meg , ha a világ a feje tetejére állna, ha minden ismert és megszokott dolog átalakulna . Én elhatároztam magam , készen álltam arra , hogy megkérjem a lányt, és ha nem kapom meg a kezét , addig küzdjek amíg nem győzök. Eltökélt voltam és hajthatatlan.   
Az egyetlen akinek szava ért valamit , akinek kérésére akár meddig képes lettem volna várni , az Kristina volt . Soha sem voltam megbékélve azzal , hogy más döntsön egy lány életéről , akinek jó formán nem is lehet más életcélja , mint jó férjet találni maga mellé és példás feleségként élni halála napjáig . Ha csupán ennyi lehetőséget , hagyott nekik a társadalom , ha ennyivel kell beérniük , legalább ebben had legyenek boldogok.  De , még azt sem tehetik meg , hogy ők válasszanak . Az ember előbb a szülővel köteles szándékait közölni , s csak aztán a lánnyal , akinek ha ki is kérik a véleményét , mintha egy szót sem szólt volna , végül úgy is azt kell tennie, amit a gondviselő mond. Ha a válasz elutasító, a jól nevelt leánynak rá kell bólintania, és úgy cselekednie, ahogy előírják , ha el akarja kerülni a botrányt, azt , hogy az ő és családja hírén csorba essék. Én ha tehettem volna senki mástól nem kérdeztem volna csak Kristinától. Senki más szava nem érdekelt csak az övé . Az ő kedvéért még a visszautasítást is eltűrtem volna , az ő ajkairól még az sem fájt volna annyira. De ha azzal a tudattal utasítanak el , hogy tudom a lánynak meg sem fordult a fejében , hogy nemet mond, hogy tisztán érzem és tudom, hogy szeret , s a szíve szakad meg , amiatt , hogy elkel viselnie ezt az égbekiáltó igazságtalanságot, biztos voltam benne , nem bírnék belenyugodni és hátat fordítani a háznak.    
De hiába , ebben a világban egy lány szava nem lehet elegendő , nem dönthet még a saját jövőjéről sem .                
Tehát, tudtam ,átkel  esnem az ostoba formaságokon , másként nem juthatok előbbre . Mondanom sem kell , hogy nagyon elnehezül a szívem , valahányszor arra gondoltam , szembe kell néznem Esbensonnal, azzal az emberrel, akinek egyetlen szava véget vethet boldogságomnak , tönkre tehet mindent ami eddig olyan szépen alakult.                 De meg kellet tennem , és én elhatároztam , meg is teszem, történjék bármi . Úgy sem tántoríthat el , úgy sem hagyom , hogy szétromboljon mindent, ami számomra fontos , és hogy mindent elvegyen attól a lánytól akit szeretek.  Ám egy újabb váratlan fordulat, meg akadályozott abban , hogy elé álljak és a szemébe mondjam ; feleségül  akarom venni az unokahúgát . 

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése