2013. április 25., csütörtök

Erik és Ayla











- De még ha meg is kaphatnám , ha erõszakkal elvehetném amiért sóvárgok , inkább meghalnék , minthogy még egyszer elkövesem amit már majdnem elkövettem. - Adtam tudttára , csöndesen és határozottan . 
Szavaim nyomán zavart mosoly jelent meg arcán , s lesütötte szemét . 
- Az alantas , ösztönös vágyakat csak a szerelem érzése teszi széppé , s csak az tenné számomra is elfogathatóvá , mindazt ami elfog , ha ön itt van a közelemben . - Vallottam be öszintén . - Az embert csak az érzelmek teszik különbbé az állatnál . A szerelem nemesebbé tenné a vágyaimat ... - Mondtam halkan . - De képtelen vagyok szeretni... - Tettem hozzá fáradtan Kristinára gondolva ,visszaemlékezve . 
- Így pedig elfogadhatatlan amit tenni kívánnék ...- Magyaráztam nyugodtan . - Szerelem nélkül szeretni egy nõt aljasság . 
- Szerelem ... - Visszhangozta álmélkodva , úgy mint akinek még soha sem jutott fülébe ez a szó . - Ön érzett már .... szerelmet ? - Kérdezte ártatlan érdeklõdéssel s ujfent láthatóvá vált számomra , milyen fiatal is ez a lány . Merengve néztem rá , s Krisztinára gondoltam . Belesajdult a szívem ha felidéztem a hozzá fûzõ érzéseimet , szinte fizikai gyötrelmet okozott , csupán az , hogy az arcát magamelé képzelem . 
Némán bolintottam felelet képp . 
- Én még soha ... - Mondta sóhajtva , keserûen . 
Eszembe jutott , hogy míg nekem ez a palolta több szabadságot ad , mint európa bármeik országa õ itt szinte fogoly . Az arannyal ékített falak számára egyenlõk a börtön hideg rácsaival . A sah tulajdona , soha nem lesz alkalma arra , hogy megismerje amit én már ismertem . Szánalom és tehetetlen düh fogott el hangjának kiábrándult , bánatos színét halva . 
- Milyen érzés lehet ? - Emelte rám szemét melyben ott égett a kérdés . 
Keserûen mosolyogtam maszkom alatt az emlékeket felidézve . 
- Szép . - Sóhajtottam . - Néha fájdalmas de ... egészébenvéve gyönyörû . - Feleltem igyekezve urrá lenni a torkomat fojtogató érzéseken . 
- Az élet sok sebet ejt . - Kezdtem fáradtan . - De a szerelem sokat képes meggyógyítani ... és vannak olyanok amiket csak ez az érzés képes beforrasztani , más semmi . Az egyetlen olyan dolog ami valóban fontos az életebe , amiben megtalálhatod önmagad, úgy hogy másért élsz . Gyógyít és megvigasztal , olyan békét , megnyugvást nyersz benne amit csak az igaz szerelem adhat meg . Szép megélni és ez az egyetlen ami miatt szép meghalni is . 
Ayla szavaimat olyan áhítattal követte figyelemmel mint egy kisgyerek . Mintha csodákkal teli mesét mondanék , ami szinte hihetetlen , még is jó hallani . Míg beszéltem szemét az ezüs holdra függesztette , melynek fénye végig folyt hollófekete haján és arcát símogatta , mintha csak beszélgetésünk tárgyát az égitesttel azonosította volna . 
A szerelem , gyönyörû , fényes , titogzatos és ... 
Túl messze van , túl távol tõle , ahhoz , hogy valaha is elérje vagy akárcsak megérintse . A palota falai közt nem lelheti meg , nem juthat át rajta , mint ahogy a hold sem száll le a menyboltról földünkre . 
A lány elszakította tekintetét a bársonyfekete égtõl s díszeitõl , majd mély sóhajjal felállt mellõlem . 
- Gyönyörû amit le fest ... valóban mint egy tündér mese ... - Suttogta merengve . - És számomra nem is lehet más ... 
Szavai telve voltak ártatlan vágyakozással valami után amit nem ismerhetett , de megakart ismerni mint mindenki . 
- Itt még csak reményem sem lehet rá ... - Folytatta búsan . - Nem lehet helye a szívemben csak alázatnak és kötelességtudatnak . 
Ott állt elõttem és az arca lángolt , a szeme égett , mindattól amit hallott és amit érzett . Néztem rá és a vérem újra forrni kezdett , ellenálhatattlan szépségét látva . 
Felálltam és elé léptem , hogy tisztán láthassam arcát , fekete szemébe nézhessek. Olyan közel volt hozzám , hogy csak fel kellett emelnem kezem , hogy elérjem . Újjaim gyöngéd áhítattal símították arcát , s jártak végig karcsú nyakán . 
- Gyönyörû vagy . - Leheltem , mire az éjszínû szempár megrebbent s tekintete maszkomról a földre vándorolt . 
- De mit érek vele ? - Kérdezte szánalmasan erõtlen , gyönge hangon . - Mi hasznom van abból , hogy elvakít , hogy nem enged látni ... hogy nem ébreszt sóvárgást csak a testi gyönyörök iránt ... 
Hangja remegett és szeme félénken kerste tekintetem újra . 
- Itt nem ismerik azt amirõl ön beszél ... itt nincs szerelem ... nem létezik ... 
Elgyötörten csillogott szeme és mély kétségbeesést olvastam ki belõle . 
- A Sah tulajdona vagyok . Egyszer az õ ágyában kötök ki ... és azt kell majd tennem amit nem akarok ... érzések nélkül viselni mindent ... míg a fejemben az ön hangja cseng és arról mesél amit nem élhetek meg ...
Valóban ez várt rá . Csak ez és más semmi . Ez volt az élet amiben akarata ellenére élt . 
Igazán mélyen érintett mindez .A végtetelenül reményvesztett és kiábrándult pillantás mellyel szemembe nézett a szívemig hatolt . 
Megfosztották mindentõl amiben igazán örömét lelhetné . Szabadság és szerelem , a két legnagyobb boldogság és tõle mindezt elzárták . 
Tõlem , azon az éjszakán , talán kaphatott volna valamit mindebbõl , elõször és utoljára , de én önzõ voltam , ahhoz , hogy felfogjam , felmérjem helyzetét . Tõlem kapta az elsõ csókot , s még ebben sem lelhetett élvezetet, mert én olyan megbocsájthatatlanul durva voltam . Ezzel pedig elvettem minden esélyét . Kisemmiztem s még ezzel sem elégedtem volna meg . 
Hirtelen nagyon kegyetlennek éreztem magam és elfogott a vágy , hogy valahogy , valami képp jóvá tegyem botlásomat . 
- Húnyd le a szemed . - Kértem csöndesen . Ayla az utasítást furcsának taláta nem értette miért kérem ezt tõle , értetlenül állt elõdtem. 
- Ne kérdezz csak , húnyd le a szemed . - Bíztattam nyugodtan .
Megtette , engedelmsen, amire kértem . Behúnyt szemmel állt elõdtem a fehér holdvilágnál és már nem láthatott csak érezhetett. 
Megválltam maszkom oltalmátol, majd még közelebb hajoltam a lányhoz . 
Szerettem Aylát , de nem olyan mély érzéssel mint amit elfogadhatónak ítéltem volna , ahhoz hogy bûntudat nélkül tegyem amit kívánok . Most , hogy elõzõ szavait hallottam , még inkább megyõzõdésemmé vált , hogy nagy gaz tett volna . De ahhoz eléggé , hogy ezt a gondolatot most számüzzem , s legalább kitöröljem rossz emlékeit .
Az elsõ csók élményét már tönkre tettem , azt nem tehetem jóván , de a második még lehet szebb és jobb.
Nem akartam mást csak megmutatni annak egy kis morzsáját amitõl megfosztották , azt akartam , hogy azt kapja tõlem , most , itt a kertben , amit azon az éjszakán nem adtam meg neki .
Ezzel a szándékkal húztam magamhoz egészen küzel , érintettem ajkam homlokához , csókoltam gyöngéden csukott szemeit . 
Tartottam tõle , hogy megijed , de némán , talán a meglepetéstõl szótlanul , mozdulatlanul tûrte , hogy ajkam lágyan végig simítson arcán . 
Lassan csókoltam , hogy érezze , hogy átjárja egész testét a jólesõ borzongás érintésem nyomán . 
Kábult sóhaj tört fel belõle s keble megemelkedett , szíve szaporán vert . 
Bár minden erõmmel igyekeztem ezt kizárni , közelsége hihetetlenül jól esett . Bõrének melegsége bódítóan hatott rám , egész testem átjárta a tudat , hogy ismét a karomban tartom . 
Kezembe vettem arcát s õ nem ellenkezett . Hagyta , hogy tovább csókoljam s ajkam ajkára találjon. 
Egyetlen rövid csókot leheltem óvatosan rá , de a lány ettõl is tetõtöl talpig megremegett . 
Akkor ajkunk szétvált és engedtem ,hogy távolabb kerüljön tõlem , idöt adtam , hogy felfogja , feldolgozza , mit is élt át az imént . A soha sem tapasztalt érzések , testének reakciói a szokatlan ingerekre , szüksége volt néhány pillanatra , hogy magához térjen . 
Csak állt kábán és némán , lesütött szemmel , magaelé meredve , mint aki szívének ritmusára fülel . 
Aztán felnézett rám , félig lehúnyt szemmel , mint ki álomban jár . 
Leírhatatlanul szép volt így , s én is éreztem vérem forrongását . Egyetlen ártatlan csókja felhevített , elég volt , hogy minden szándékom ellenére , vágyaim feléledjenek , és nyugtalanul fûtsék testemet . 
Bõrének puha érintése , ajkának íze , úgy hatott rám mint a kábítószer ; nem volt elég egyszer belekostólnom. 
Még mindíg abban a hitben , hogy nem ártok vele , húztam magamhoz újra a lányt . Ayla megadóan engedte át nekem ajkát , hogy csókokkal borítsam ujra és ujra . 
Nem gondolkodtam , csak tettem azt , ismét , amit vágyam diktált . 
Átfogtam derekát ,mohón megamhoz öleltem szorosan és csak csókoltam ahol értem . 
Megint testem kívánságának tettem eleget , az ösztön parancsainak engedelmeskedtem . 
Testem hevesen vágyott testére , sóvárogva akarta birtokba venni . 
Elképesztõ gyorsasággal merült feledésbe eredeti tervem . Hihetelen könnyedén billentem át a ló túloldalára , pedig egy perce még biztos voltam magamban . De most , ez az egész , megint nem szólt másról csak rólam . Éreztem hogyan szalad végig idegeimen minden édes inger , hogyan ernyed el a lány , forró , imádott , áhított , gyönyörû teste két karom között , hogyan lesz tehtetlen ismét velem szemben .







Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése