2013. május 7., kedd

F.E:-Dánia 67

A következő hét eseményei , valamivel felhőtlenebbé tették napjainkat . 
Nicola Coula és Hilja Linden esküvője már nem volt messze és a készülődés megkezdődött. 
Mivel a leendő házaspár , Roskilde - ben kívánt letelepedni , házat vettek a környéken .
Így bár , nem közvetlenül , de mégis csak szomszédaink lettek . 
Soha sem kételkedtem abban , hogy ha Kristina  valaha megismerkedik Nicola menyasszonyával , szép barátság szövődik majd köztük . 
Úgyszólván az első pillanatban , mikor látogatást tettek az Esbenson-házban , látni lehetet , hogy kitűnően megférnek egymás táraságában . 
Hilja  ugyan idősebb volt , mint Kristina de az évek semmit sem számítanak , ha rokonlelkek találkoznak . 
Bár alkatukban , színeikben , egész megjelenésükben eltértek egymástól , olyan természetes módon fogadták egymás közeledését , mintha nővérek lettek volna . 
Kristinát is korát meghaladó komolyság lengte körül , ha a helyzet megkívánta , így teljes mértékben eltutta fogadni Hilja  éretebb visszafogottságát . Ugyanakkor mégis valami gyermekes életöröm sugárzott belőle , amely kivédhetetlenül magávalragadta az idősebb lányt is . 
Hilja  előző házasságában kénytelen volt kibujni a kislány szerepből , pedig mindössze 16 esztendős volt , mikor először felöltötte a mennyasszonyi fátylat . 
Bár ritkán beszélt velem arról , hogyan élt mielődt asszony lett , egy-egy ösztönös megnyilvánulása szinte csalhatatlanul elém vetítette , milyen lehetett mikor még rövid gyermekkorát élte . 
Barna szemében időnként még tükröződött néhány olyan gondtalan kifejezés amelyet azóta , a házasság és az özvegység szinte láthatatlanná koptatott. 
Talán nem egészen akarata ellen történt , hogy szülei férjez adták egy , középkorú selyem kereskedőhöz , de még mindíg látszott tekintetében , egész lényén érződött milyen mélységesen csalódott a házasélet boldogságában . 
Valamikor alig különbözhetett Kristinától , de férje mellet kénytelen volt megválni minden gyermekségétől , és fel kellet nőjjön , bár még lett volna ideje , hogy élje leány éveit . A változásnak lelkében alig néhány jónap alatt kellet bekövetkeznie , és többé soha nem nyerte vissza egészen régi lényét . 
Nicola és Kristina táraságában láttam egyedül , hogy rátalált valamire múltjábl , de a megtalált kincset soha nem tudta már úgy megragadni , hogy ismét részese maradjon lelkének . 
A férjét temető özvegy és a boldog uj életre váró menyasszony különös összemosódása volt Hilja Linden  . Az érett , felnött és a hajdani 16 éves lány vonásai keveredtek benne . A házasságban vérévé vált a szerénység , az engedelmesség de ha volt aki erre bátorítsa , ídőnként villanásnyi időre képes volt megmutatni azt a lányt is akinek született. 
Férjének személye homályban marad elődtem , de a lányt elemezve , úgy gondolom , nem lehetett az az ember aki egyenrangúnak ítéli feleségét saját magával . Hilja  nem nyerhetett túl nagy teret mellete , nem lehetett túl sok beleszólása talán még saját életébe sem . Talán kezdetben lázadozott ez ellen , de végül valami megtőrhette ellenállását és elfogadta alárendeltebb helyzetét . 
Bár  egy évet élt házasságban , nem született gyermeke , pedig nem az a nő volt akire azt mondanánk nem alkalmas az anyaszerepre. 
Mindene meg volt ahhoz , hogy boldog családi életet élhessen , de ennek ellenére eddig mégsem adatott ez meg neki . 
Férje korai halálát három hosszú és magányos év követte , míg nem Nicola végre úgy tűnt boldoggá képes tenni . 
Hilja  ragaszkodott hozzá és őszintén szerette . Bízott benne , hitte , hogy jó élet vár rá mellette  és az ő kedvéért képes volt szinte egészen elfeledni özvegységét . 
A magam részéről , egy roppant kedves , fiatal hölgyet ismertem meg benne , aki számtalan módon elnyerte rokonszenvem . Finom arcán , mindíg nyilt kifejezéssel fogadott és szokatlan  módon , már a kezdetekkor benne is megvolt az a különös vonás , ami azt az illúziót keltette bennem , hogy többet tud rólam , mit az lehetséges volna . De mint , ahogy jövendő férjével szemben sem voltam képes emiatt ellenséges érzéseket táplálni , Hilja felé is ösztönösen barátsággal fordultam , amit ő magátolértetődően , viszonzott.   
Kristina felé mint támogató nővér fordult , aki szerető szemmel kíséri figyelemmel huga élete hogyan alakul majd ezután . 
Barátságuk megerősítésére kitűnő alkalmat adott a közelgő mennyegző . 
Kristina szinte éppen olyan lelkes volt mint Hilja és együtt fogtak bele , mindjárt mindabba ami ilyenkor a lányok teendői közé kerül. 
Kristina mindenhez szívesen nyujtott segítő kezet , tündéri igyekezettel tette meg azokat az apróságokat amivel Hilja megbízta . 
Három délutánon át , tanakodtak egy divatlap képeit nézegetve , melyik ruha volna a legalkalmasabb arra  hogy Anne felöltve , abban álljon majd a pap elé. 
Roppant kedves és mulattató volt látni ,egymás mellett,  az aranyszőke és gesztenyebarna  fürtöket ,   nézni miként dugják össze bájos kis fejüket ,  sürgölődnek , tervezgetnek . 
Azt hiszem talán soha sem volt ilyen élénk hangulat az Esbenson-házban , mint e néhány délután . Üditően hatott volna talán még magára Herold Esbensonra is , de ő kihagyta ezt a szívmelengető kis időszakot és inkább üzleti ügyiben járva , rontotta egészségét . 

               

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése